Magyar Tarokk
Ez a klasszikus kártyajáték az ausztriai Zwanzigerrufen helyi változataként született meg, majd a XIX. század második felétől kezdve folyamatosan alakulva nyerte el mai formáját. Az 1940-es évekig rendkívül népszerű volt Magyarországon, olyannyira, hogy további változatok alapjául is szolgált. A szovjet megszállás idején dzsentri játéknak minősítették, így csak kevés, egymástól is elszigetelt körben maradt fenn. 1990 óta újra egyre növekvő népszerűségnek örvend.
A játékot 4 játékos játszhatja, akik két párost alkotnak. A licitek és bemondások révén a tarokkjáték stratégiai gazdagsága a briddzsel összemérhető, azonban itt a párosok sem állandóak, hanem a meghívott lap dönti el, ki kivel van. Ez rövidtávon az eredmények nagyobb változékonyságához vezet, de hosszú távon mindig a jobb játékos győz.
Sok helyen a szabály többféle változata is elterjedt, viszont ez a megvalósítás a Kégl Lóránt által javasolt standard szabályok szerint működik.
Játékosok száma: 4 - 6
Játékhossz: 40 mn
Bonyolultság: 4 / 5
Játssz Magyar Tarokk-t és 958 egyéb játékot!
Letöltés nem szükséges, közvetlenül a böngésződből játszható.
A barátaiddal és több ezer játékossal az egész világról.
Ingyenes.
Játssz Magyar Tarokk-t és 958 egyéb játékot!
Letöltés nem szükséges, közvetlenül a böngésződből játszható.
A barátaiddal és több ezer játékossal az egész világról.
Ingyenes.
Szabályösszefoglaló
A játék szabályairól a kártyajátékok alapvető oldalán, a pagat.com-on található leírás.
Többféle változat létezik, ez a megvalósítás az itt leírt szabályokat követi Kégl Lóránt haladó tarokk oldala alapján.
Alább olvasható egy összefoglalás a játék különböző fázisaihoz tartozó standard konvenciókról és játékstratégiákról.
Licitálás
Adott avagy engedett játék
A:3, B:2, A:passz (A-nak XX-asa [kötelező] és legalább 5 tarokkja [konvenció] van.)
Invitek
- XIX-essel:
- A: 3, B: 1, A: tartom vagy szóló, B: passz (B invitál. Ha A B mögött ül (vagyis hívó), akkor szólóval érdemes fogadnia, hogy B 2 lapot kapjon. Ha egy 3. játékos B 1-e után szólót mond, akkor A-nak „tartom”-mal kell (és érdemes) az invitet fogadnia. Ekkor tehát az invit ugyanúgy létrejön, a 3. játékos ezt csak azért teszi, hogy több lapot kapjon ő vagy a leendő partnere (A rovására). Persze A a szabályok szerint megteheti, hogy nem tartja a szólót, ekkor a 3. játékosé lesz az invit, de ez minden esetben rossz játék A-tól.)
- A: 2, B: 1 vagy szóló, A:passz (A invitál. A megfontolások ugyanazok, mint az előbb, ha B A mögött ül, szólót mondjon, különben 1-et. Ha B 1-e után egy 3. játékos szólót mond, azt B „tartom”-mal visszaveszi [miután A passzolt], és az invit ugyanúgy [de persze szóló magasságban] megvalósul.)
- XVIII-assal:
- A: 3, B: szóló, A: tartom (B invitál.)
- A: 1, B: szóló (A invitál)
- A: 3, B: 2, A: 1, B: szóló (A invitál. A végeredmény ugyanaz, mint az előzőnek, vagyis inkább ezt érdemes játszani [hiszen ha senki sem fogadja az invitünket, nem 1 lapot, hanem 3-at kapunk], ritka kivételektől eltekintve.)
Az invitálónak erős lapja kell, hogy legyen. (Legalább 6 tarokk, jó [értsd: hosszú, királyos] szín(ek), az invitlapon és a honőrön kívül még más ütő lapok. Ha 7 tarokk, akkor lehet kicsit gyengébb, 8-cal, 9-cel pláne.) Első licitáló (azért, mert nincs szüksége 3 lapra a talonból és/vagy drágítani akarja a játékot) mondhat 3 helyett 2-t, 1-et (vagy akár szólót is) az adott invitlap nélkül is, de ha a vélt invitet fogadják, kötelező „tartom”-mal visszavennie azt.
Pagátra erősebb lappal (6+ tarokk, 2-3 nagy ütő) licitálunk, főleg első licitálóként. Kivétel ez alól, ha az első licitáló mögött ülünk, ilyenkor gyengébb lappal is mondhatunk zavarásnak 2-t a pagáttal, hogy 2 lapot kapjunk, stb. XX-asos pagát ne licitáljon, hacsak nem harmadik megszólalóként azért „lavírozván”, hogy inkább a (reményei szerint a XXI-es mögött ülő) skízzel kerüljön össze, ne pedig a XXI-essel. Pagáttal is szabad adni és invitálni, de csak az előttünk ülő felé [konvenció], hogy ne kockáztassuk azt, hogy esetleg gyenge XXI-esként mi hajtsuk be őt az ellenfélnek. Mindkét esetben kötelező az ultimó mondás, vagyis ezt csak nagyon körültekintően szabad csinálni.
Nagyhonőrre szinte mindig licitálunk. Kivéve, ha rövid (4– tarokk), XX-asos, mert ekkor (a konvenció szerint) nem tudjuk adni a játékot. Ilyenkor inkább passzolunk, és megvárjuk, amíg meghívnak bennünket. 3-ra szemből vagy 4. helyen XX-assal szintén nem érdemes 2-t mondani (hacsak nem akarjuk drágítani a játékot), mert ezzel csak a leendő partnertől veszünk el egy talonlapot. Ritka kivétel lehet még az is, ha 2 licitáló után skízzel csöndben maradunk, így esetleg fogásos helyzetbe kerülhetünk. Természetesen utolsó helyen, 3 „passz” után, gyenge (5–) XXI-essel vagy extrém gyenge (3–) skízzel is jobb passzolni (és így eldobni a partit).
Menekülő invitet nem adunk. Vagyis XXI-fogásos helyzetben a gyenge XXI-es nem invitál csak azért, hogy ne tudják leszorítani, mert ezzel eljátssza a „becsületét”, és ezzel hosszú távon ő is rosszabbul jár.
2 licit után csak XVIII-assal lehet invitálni, de ez is nagyon ritka. (A:3, B:2, C:szóló [1 {vagy „passz”} helyett] vagy A:3, B:2, C:1, A:szóló [„tartom” {vagy „passz”} helyett].)
Egyéb megfontolások a licitálás során
XXI-fogásos esetben (vagyis ha a XXI-es a skíz előtt ül), a skízes 3– tarokkal 2-ig szorít, 4-5 tarokkal 1-ig, 7+ tarokkal pedig szólóig. 6-tal megfontolás kérdése, általában 1-ig. A XXI-es 4– tarokkal szólóig hajlandó lemenni, 6-tal 1-ig. 5-tel megfontolás tárgya, függ a színektől és a tarokkok nagyságától, illetve attól is, hogy ki indul. Szemben ülve nincs akkora veszély, így a XXI-es csak akkor menjen 1-ig, ha nincs 5 tarokkja sem.
Talonolás
Prioritások
- Színféleség (általában színtelenítünk, a kivételek alább)
- Érték (magunknak nagyot, ellenfélnek [vagyis többnyire a XX-assal a kézben] kicsit teszünk le
- Igazodás mondásokhoz („partner kárót nem tart”, „pikken csúszik a pagát”, „ulti ellen feketét”, stb.)
Mikor tartunk szándékosan több fajta színt, mint amennyit muszáj?
- XXI-es mentésekor, amennyiben a minket majd meghívó [mert nálunk van a XX-as] XXI-es szinte biztosan színezést vár majd tőlünk. Vagyis a XXI-est mentő partner akár tarokk fektetése árán is különböző színeket tart, nem pedig színtelenít, mint általában. Skízzel, fogásos helyzetben legalább 2 féle színt tartunk, hogy ha (szándékunk ellenére) rajtunk marad az ütés, legyen mit hívni (ami ha van a XXI-esnek is, nem tud „hazamenekülni”). Ha „fejnehéz” (sok nagy ütő, kevés kis tarokk), 6 tarokkos lapunk van, 3 féle színt is érdemes tartani. Persze lehet, hogy pont ezek egyikén menekül el a XXI-es, hosszú távon mégis ez a kifizetődőbb.
- Szintén érdemes több fajta színt tartani, ha valószínűleg erős, ultimót játszó felvevők ellen leszünk, és 6 vagy 7 tarokkunk van, így könnyebben elbuktathatjuk az ultimót.
- Ha ellenfélként mi indulunk az első körben, mindig meg kell fontolni, hogy tartsunk-e emiatt egy „extra” színt. (Például, ha csupa királyos színünk maradna, akkor ehelyett érdemes megtartani egy fejetlen színt a híváshoz, hiszen sokszor csak egy „kósza” királytalan színnel lehet megzavarni az erős felvevők játékát.) Általában fontos mind a talonolásnál, mind pedig a bemondásoknál (sőt, gyakran már a licitnél is) arra figyelni, hogy ki fog indulni, illetve ha mi vagyunk azok, akkor hogy mivel fogunk indulni.
- Ritka eset, hogy extrém rövid ellenfelek vagyunk, és a felvevő vagy annak a licit során már deklarált [invit vagy engedett játék] partnere indul, vagyis tudható, hogy nem jutunk szóhoz színekkel még azelőtt, hogy kifogynánk a tarokkokból. (A felvevő és partnere nyilván tarokkozni fog eleinte, és úr lapjaikkal megütik az első köröket, vagyis mire mondjuk a partnerünk üthetne és hívhatna egy színt, amit mi tarokkal megüthetnénk, már nem lesz nálunk tarokk.) Ilyen esetben a 2. pont kivételesen prioritást élvez az 1-vel szemben, vagyis inkább dámákat teszünk le, nem pedig színtelenítünk. Mindez már nem igaz, ha a partnerünk indul, hiszen az általa hívott színt esetleg megüthetjük az első körben.
Bemondások
- Tulétroá (trull, tuli) 2
- 4-király (négykirály) 2
- Dupla [-játék] *4
- Volát *6
- [Pagát-] ultimó (ulti) 10
- XXI-fogás 42
- (tarokkszám, „8-tarokk” [1] vagy „9-tarokk” [2])
Felvevőként 2 nagyhonőrrel és 6+ tarokkal (vagy 5 erőssel, jó színekkel) tuletroát mondunk.
Ha meghívtak minket, és 5+ tarokkos (vagy 4, de extra, jó szín, jó ülésrend, stb.) nagyhonőrünk van, tulétroát mondunk. (Mindkét esetben, ha elegendő tarokkszám híján ez nem lehetséges, igyekszünk erről a helyzetről mihamarabb tájékoztatni a felvevő partnert.) Ha a partner 8-tarokkot mondott, akkor 4, ha 9-tarokkot mondott, akkor 3 tarokkal is mondunk neki tulétroát. 8-tarokkos, tulétroás felvevőnek 5+ tarokkal mindig válaszolunk (4-királyt vagy duplajátékot). (Lehet 4-gyel vagy extrém esetben akár 3-mal is, ekkor is megfontolás tárgya, hogy ki indul, hogy hogyan ülünk (előny, ha mi indulunk ill. egymás mellett ülünk), illetve hogy van-e extra ütőnk és/vagy jó színünk, esetleg hogy fektetett-e a partner tarokkot, hiszen bár az nincs igazából nálunk, de az ellenfélnél sem.) 9-tarokkos, tulétroás partnernek 4 akármilyen, vagy 3 erősebb tarokkal is válaszolni kell már.
3-as tulétroá esetén a 4-király mondás kizárja a fejetlen színt (kivéve, ha a partner duplajáték mondása után nincs más, amivel lapunk „extráit” jelezhetnénk).
Invit vagy adott játék esetén a fogadó játékos (vagyis a felvevő) akkor és csakis akkor mond tulétroát, ha van 1 nagyhonőrje, és legalább 5 tarokkja (vagy esetleg 4 extra erős, jó színekkel, jó ülésrend mellett, stb.). Ha ezt nem áll fenn, passzol. Ekkor az invitet adó vagy a játékot engedő meghívott partner csak akkor mondhatja be a tulétroát, ha 2 honőrje van (hiszen egyéb esetben nem tudhatja, hogy a partnere azért nem mondta, mert gyenge, vagy azért, mert nincs nagyhonőrje). Ha tarokkszámot is tud mondani mellé, akkor a felvevő megfontolhatja, hogy bemondja-e a partnere ultimóját. (Ha van 4 tarokkja, vagy 3 erős, jó színnel, jó ülésrenddel, stb., akkor ez rendszerint bevállalható.) Ha ugyanilyen esetben (vagyis amikor invit vagy adott játék esetén a felvevő nem tud tulétroát mondani) a meghívott partnernek nincs 2 honőrje, de van bemondható tarokkszáma, akkor csak ezt mondja be, és erre a felvevő a 2. licitkörben már mondhatja a tulétroát, ha nagyhonőrje van. Tehát ekkor már nem feltétel az 5+ tarokk, csak a 3+. Ha a felvevő ekkor sem mond tulétroát, akkor szinte biztos [95%], hogy pagátra licitált (vagy max. 1-2 tarokkja van [5%]).
Invit esetén az 1. licitkörben mondott 4-király (vagy nagyon erős lappal duplajáték) mindig a XX-ast jelenti a kézben mind az invitáló, mind az invitet fogadó esetében. (A XX-as nagyon fontos lap, hiányában szinte soha nem vállalható [az ultimón kívül] komolyabb mondás [duplajáték és volát], és invit esetén gyakran az ellenfeleknél van, ezért ilyen fontos ez.)
A bemondásokat mindig „passz”-szal zárjuk. A lejátszás 3 (bemondás nélküli) „passz” mondás után kezdődik, vagyis ha például mögöttünk értékes mondás hangzott el, akkor nekünk a kör végén (ismét) kell legalább egy „passz”-t mondani. A halmozott bemondásokat „egy szuszra” mondjuk el, vagyis előtte gondolkodunk, nem pedig közben. Ugyanaz a játékos egy bemondással nem mondhat duplajátékot és volátot egyszerre [szabály]. Volát után már nem lehet a „benne foglalt” mondásokat [tulétroá, 4-király, duplajáték] mondani. (Ez amúgy is csak hibás játék esetén fordulhatna elő.)
Lejátszás
Fogásos helyzetben (amikor nem egyértelmű*) mind a XXI-es, mind a skíz úgy jelezheti, hogy tarokkozást vagy színezést kér inkább, hogy a „hajtásba” (hívott nagy tarokk) tarokkozás kérése esetén X+ tarokkot, színezés kérése esetén IX– tarokkot tesz. Persze van olyan, hogy nincs neki (vagy csak 1 van, amit [jogosan] sajnál erre a célra föláldozni), ekkor a folyamatot kell figyelni, hogy föntről lefelé [tarokkozás] vagy lentről fölfelé [színezés] dobál.
*Egyértelmű például, ha szólóig szorították a XXI-est, és/vagy a skíz kontrázza a játékot. Ekkor a skíz hajtást, a XXI-es mentő (királytalan vagy ha nincs [ld. talonolás - mikor nem színtelenítünk], akkor maga a király) színeket vár a partnerétől.
Ha pagátra licitáló felvevők vagyunk, és a partner „jóhiszemű” tulétroát mond, nagy tarokk (más esetben általában logikátlan) aláhívásával jelezhetjük neki, hogy nem az a helyzet, ami általában (vagyis hiányzik egy nagyhonőr). (Ez – szerencsés esetben, vagyis amikor a partnernél csak skíz van – akár mindjárt „hajtja” is a XXI-est.) Ilyen esetben, ha partner 2 honőrös, tulétroá és négykirály mondással jelezheti (gyakorlatilag azonban csak valószínűsítheti) a 2 nagyhonőrjét. Ha viszont a pagátos felvevő tudott tarokkszámot mondani, akkor a partner 2 nagyhonőrrel bemondja az ultimót, így egyértelműen mutatja, hogy 2 honőrje van (hiszen más esetben nem tudhatná biztosan a felvevő pagátját).
Ha tarokk sorozatunk (legalább 2 egymás melletti tarokk) van, általában lentről ütünk és föntről hívunk, de ez alól sok kivétel van. Az alsót hívjuk, ha „kiemelő” vagy „hajtó” funkciót lát el, mert ekkor a partner látja, hogy jóval nagyobb tarokkal tudta csak az ellenfél fölülütni, és így sejtheti, hogy a közte lévők nálunk vannak. Viszont „a rövidebb üt” elv esetén, ha az előrébb ülő akar ütni (mert magát gondolja rövidebbnek), néha érdemes a magasabb tarokkal ütni, nehogy a partner fölöslegesen fölülüsse, túl kicsinek ítélve meg azt. Szemben üléskor föntről vagy középről(!) is üthetünk, összezavarva az ellenfelet, hogy ne tudja, hova tud nagyobb valószínűséggel működő impasszt adni. [Impassz: szemben üléskor nem úr lappal üt, hátha a nagyobb lap(ok) nem a mögötte ülőnél van(nak).] Ez egy ritka kivétel, mert ezzel a partnert is összezavarhatjuk, és a tarokkban általában sokkal fontosabb a partner tájékoztatása, mint az ellenfél összezavarása. (Az ellenfél a saját lapjából a legtöbbször úgyis kitalálja a helyzetet, míg a partnernek nincs ilyen kiindulása.)